Az 1970-es \u00e9vekben Izraelben k\u00eds\u00e9rletet tettek arra, hogy \u00f6sszegy\u0171jts\u00e9k a Cionista Ifj\u00fas\u00e1gi Ellen\u00e1ll\u00e1si Mozgalom (CIEM) 1944-es magyarorsz\u00e1gi f\u00f6ldalatti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel kapcsolatos tan\u00favallom\u00e1sokat \u00e9s anyagokat. Cvi Goldfarb szervezett n\u00e9h\u00e1ny tal\u00e1lkoz\u00f3t, amelyeket Tel-Avivban tartottak. Ez a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s alig v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt t\u00f6bbel, mint n\u00e9ma s\u00f3v\u00e1rg\u00e1ssal. 1984-ben el\u0151sz\u00f6r l\u00e1togattam el Magyarorsz\u00e1gra, mi\u00f3ta 1949-ben elmentem onnan. K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos (1956-1988) kommunista rendszere kezdett form\u00e1l\u00f3dni. Ny\u00edlt bels\u0151 ellenz\u00e9k volt, \u00e9s az \u00e1llamnak nem volt m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sa, minthogy k\u00e9t nemzetk\u00f6zi kapitalista int\u00e9zm\u00e9nyhez forduljon k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6k\u00e9rt: a Vil\u00e1gbankhoz \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi Valutaalaphoz. Az idegenforgalom \u00f6szt\u00f6nz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a v\u00edzumk\u00f6telezetts\u00e9get az idel\u00e1togat\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldiek sz\u00e1m\u00e1ra. A K\u00e1d\u00e1r-rendszer v\u00e9ge fel\u00e9 tart\u00f3 id\u0151szakot guly\u00e1skommunizmusnak nevezt\u00e9k.<\/p>\n
1985-ben Mihail Gorbacsov szovjet eln\u00f6k reformokat vezetett be a Szovjetuni\u00f3ban, 1989-ben pedig lebontott\u00e1k a kapitalista Nyugat-Berlint \u00e9s a kommunista Kelet-Berlint elv\u00e1laszt\u00f3 falat. Ebben az \u00e9vben \u00e9rt v\u00e9get a K\u00e1d\u00e1r-rendszer \u00e9s a kommunizmus Magyarorsz\u00e1gon is.<\/p>\n
\u00c9n 1949. m\u00e1jus 5-\u00e9n hagytam el illeg\u00e1lisan Magyarorsz\u00e1got. \u00c9n voltam a kommunista rendszer idej\u00e9n a CIEM tagjai utols\u00f3 csemp\u00e9sz\u00fatj\u00e1nak a parancsnoka is. Erre a titkos feladatra 1949 febru\u00e1rj\u00e1ban kaptam kinevez\u00e9semet a budapesti izraeli nagyk\u00f6vets\u00e9gen Mordechai Ben Arit\u00f3l – aki akkoriban a kelet-eur\u00f3pai menek\u00fcl\u00e9s vezet\u0151je volt, \u00e9s az ausztriai Salzburgban, az orsz\u00e1g amerikaiak \u00e1ltal megsz\u00e1llt ter\u00fclet\u00e9n \u00e9lt – \u00e9s Nathan Drort\u00f3l (Schwalb), az Ifj\u00fas\u00e1gi Alija eur\u00f3pai k\u00fcld\u00f6ttj\u00e9t\u0151l, aki a sv\u00e1jci Genfben \u00e9lt. 1949 janu\u00e1rj\u00e1ban a magyarorsz\u00e1gi cionista mozgalom feloszlat\u00e1s\u00e1t a Cionista Sz\u00f6vets\u00e9g titk\u00e1r\u00e1nak az \u00f6sszes cionista int\u00e9zm\u00e9nyhez int\u00e9zett telefonh\u00edv\u00e1s\u00e1val rendelt\u00e9k el. Az \u00f6sszes klubot bez\u00e1rt\u00e1k, az oktat\u00e1si t\u00e1borok vagyon\u00e1t elkobozt\u00e1k. A zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9gi lap 1949. m\u00e1rcius 4-i sz\u00e1m\u00e1ban cikket k\u00f6z\u00f6lt a Cionista Sz\u00f6vets\u00e9g „\u00f6nfeloszlat\u00e1s\u00e1r\u00f3l”. A cionist\u00e1k ellen m\u00e1r azon a ny\u00e1ron (1949. j\u00fanius 16-19.), Rajk L\u00e1szl\u00f3 per\u00e9vel egy id\u0151ben megindult az els\u0151 per. A kommunista rezsim \u00e1ltal elfogottakat 1949 els\u0151 h\u00f3napjaiban a cionista fiatalok \u00e9s m\u00e1s zsid\u00f3k Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l Csehszlov\u00e1ki\u00e1ba \u00e9s Ausztri\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 csemp\u00e9sz\u00e9s\u00e9ben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel miatt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 \u00e9s \u00edt\u00e9lt\u00e9k el. T\u00e1voz\u00e1som el\u0151tt, miut\u00e1n a Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f6k\u00e9sre jelentkez\u0151k 99%-a t\u00e1vozott, a t\u00e1voz\u00e1som ut\u00e1n a n\u00e9h\u00e1ny h\u00e1tramaradt \u00fcgyn\u00f6k megegyezett abban, hogy ha b\u00e1rmelyik\u00fcket elfogj\u00e1k, ellenem \u00e9s r\u00f3lam tan\u00faskodnak. \u00c9n mindent megtettem. M\u00e9gis, a nevemet csak egyszer eml\u00edtik a „cionista per” dokumentumaiban, amikor Joseph Frankfurter, a Dror Ha’Atid mozgalomb\u00f3l azt vallotta, hogy a csemp\u00e9szakci\u00f3 finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1nt p\u00e9nzt nekem adta, \u00e9s nem Aryeh Fleischmann (Palgi). E tan\u00favallom\u00e1s nyom\u00e1n a b\u00edr\u00f3 felmentette Aryeh-t, de m\u00e9g egy \u00e9vig adminisztrat\u00edv \u0151rizetben tartott\u00e1k. 1950. j\u00fanius 19-\u00e9n szabadult, \u00e9s 1950. augusztus 20-\u00e1n alij\u00e1zott a Givat Oz Kibbucba. Joseph Frankfurter 1952. janu\u00e1r 3-\u00e1n szabadult a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l, 1956. december 1-n (a magyarorsz\u00e1gi forradalom kudarca ut\u00e1n) elhagyta Magyarorsz\u00e1got \u00e9s alij\u00e1zott.<\/p>\n
Hely\u00e9nval\u00f3nak tartottam, hogy ne l\u00e1togassak el Magyarorsz\u00e1gra abban az id\u0151szakban, amikor a hat\u00f3s\u00e1gok tudnak az \u00e9rkez\u00e9semr\u0151l (v\u00edzumk\u00e9relmemb\u0151l), \u00e9s amikor a titkosszolg\u00e1lat v\u00e1rna r\u00e1m. Az \u0151 szempontjukb\u00f3l nincs el\u00e9v\u00fcl\u00e9si id\u0151.<\/p>\n
K\u00edv\u00e1ncsi voltam, hogy kik kaptak t\u0151l\u00fcnk (CIEM) seg\u00edts\u00e9get \u00e9letment\u0151 iratok \u00e9s olyan dokumentumok form\u00e1j\u00e1ban, amelyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k, hogy a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt a f\u00f6ld alatt tev\u00e9kenykedhessenek. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szervez\u0151d\u0151 csoportok k\u00e9pvisel\u0151inek kil\u00e9t\u00e9t ismert\u00fck, de azt nem, hogy kik kapt\u00e1k az \u00e9letment\u0151 dokumentumokat vagy egy\u00e9b seg\u00edts\u00e9get. Milyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 volt a CIEM hat\u00e1sa? 1944-ben a f\u00f6ldalatti csoportok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok er\u0151sek voltak, de kik \u00e9ltek m\u00e9g (1984-ben), \u00e9s kik besz\u00e9ltek volna ny\u00edltan? H\u00e1rom embert siker\u00fclt felkutatnom a m\u00faltamb\u00f3l.<\/p>\n
Szerettem volna tal\u00e1lkozni az 1953-ban tartott m\u00e1sodik cionista per n\u00e9h\u00e1ny t\u00fal\u00e9l\u0151j\u00e9vel is. Az akkori cionista f\u00f6ldalatti szervezet k\u00f6zponti alakja Shmuel Engl\u00e4nder volt. K\u00e9s\u0151bb, 1989-ben \u00fajraalap\u00edtotta a Cionista Sz\u00f6vets\u00e9get, \u00e9s 2012-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig az eln\u00f6ke volt.<\/p>\n
R\u00e9gi ismer\u0151seim sz\u00edv\u00e9lyes fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtettek, mindegyik\u00fck k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, \u00e9s ugyanazokkal a szavakkal: „Hol vagy? Hov\u00e1 t\u0171ntetek mindannyian? Mindannyian a V\u00e9delmi Miniszt\u00e9riumban dolgoztok? Mindannyian a sz\u00ednfalak m\u00f6g\u00f6tt ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1tok az orsz\u00e1got?” Kellemesen meglepett a megbocs\u00e1t\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1suk, az elismer\u00e9s, amit nekem adtak, a k\u00e9pess\u00e9geinkkel kapcsolatos elk\u00e9pzel\u00e9seik. Mindannyian folyamatosan t\u00f6bbes sz\u00e1mban is emlegettek minket, mint egy csoportot, egy kollekt\u00edv\u00e1t. Az \u0151 szem\u00fckben b\u00e1rmire k\u00e9pesek voltunk. \u00c9s ez 40 \u00e9v k\u00fcl\u00f6n\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n \u00e9s 40 \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nt. Az egyik\u00fck az alkalmazott matematika (sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek) egyetemi professzora volt, a m\u00e1sik egy csod\u00e1lt szakszervezeti vezet\u0151, aki 1945-t\u0151l kommunista b\u00f6rt\u00f6nben \u00fclt, a munk\u00e1sszervezetek k\u00f6r\u00e9ben 1920 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett k\u00f6zismert \u00e9s sikeres tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n
Tal\u00e1lkoz\u00e1saink alkalm\u00e1val (k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb t\u00e9rtem vissza) k\u00e9szs\u00e9gesen v\u00e1laszoltak k\u00e9rd\u00e9seimre, hogy kik kapt\u00e1k meg a dokumentumokat, kiket seg\u00edtettek, kiket mentettek ki, \u00e9s mi t\u00f6rt\u00e9nt vel\u00fck szabadul\u00e1suk ut\u00e1n – milyen k\u00f6z\u00e9leti, irodalmi, politikai, gazdas\u00e1gi, tudom\u00e1nyos \u00e9s t\u00e1rsadalmi szerepekben v\u00e1llaltak akt\u00edv szerepet, \u00e9s mit \u00e9rtek el Magyarorsz\u00e1g\u00e9rt az eltelt 40 \u00e9v alatt. Egykori bajt\u00e1rsaim k\u00e9zzel \u00edrt n\u00e9vsort adtak nekem, majd post\u00e1n k\u00fcldtek m\u00e9g t\u00f6bbet (akkor m\u00e9g nem volt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00fcnk). A K\u00e1d\u00e1r Iv\u00e1n professzor \u00e1ltal megadott list\u00e1k nyomtat\u00e1sban is megjelentek, Mezei Andr\u00e1s k\u00f6nyv\u00e9ben: Kilenc Kedd, Magvet\u0151 (1989 p: 16-20, 38). A teljes n\u00e9vsor h\u00e9ber\u00fcl megjelent Eliahu Ronen k\u00f6nyv\u00e9ben: Hakrav al Hachaim: Hashomer Hatzair Behungaria, 1944 (1994, C. f\u00fcggel\u00e9k, 351-362. o.) 2016-ban Yael Nidam-Orvieto, a Jad Vasem Nemzetk\u00f6zi Holokausztkutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja k\u00e9r\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00edtettem egy le\u00edr\u00e1st az 1944-es n\u00e1ciellenes csoportok k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sr\u0151l. Tov\u00e1bbi n\u00e9v szerinti hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sok voltak: K\u00e1d\u00e1r Iv\u00e1n \u00e9s a fegyveres er\u0151k seg\u00e9dcsapatai (Kiska), n\u00e9gy oldal. Dem\u00e9ny P\u00e1l \u00e9s a Dem\u00e9ny-csoport, t\u00edz oldal. S\u00f3lyom L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s a Katonai Bizotts\u00e1g, \u00f6t oldal.<\/p>\n
Egyszerre meglepett \u00e9s felvillanyozott az a k\u00e9p, amely a CIEM-r\u0151l, a sikeres ment\u0151akci\u00f3kr\u00f3l, a CIEM operat\u00edv embereinek k\u00e9pess\u00e9geir\u0151l \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9r\u0151l kialakult, ahogyan munkat\u00e1rsaink l\u00e1tt\u00e1k.<\/p>\n
A Magyarorsz\u00e1gon folytatott tal\u00e1lkoz\u00f3k \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9sek d\u00f6nt\u00e9sre k\u00e9sztettek. Hazat\u00e9rve megh\u00edvtam a CIEM \u00fcgyn\u00f6keinek \u00e9s t\u00fal\u00e9l\u0151inek, a Magyarorsz\u00e1gon m\u0171k\u00f6d\u0151 mozgalom k\u00fcld\u00f6tteinek sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 f\u00f3rum\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl megegyezt\u00fcnk abban, hogy „kez\u00fcnkbe vessz\u00fck a sorsunkat”, \u00e9s megalap\u00edtottunk egy „t\u00e1rsas\u00e1got”, amely \u00f6sszegy\u0171jti a tan\u00favallom\u00e1sokat, k\u00f6nyveket ad ki, \u00e9s a CIEM id\u0151szak\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9t a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rja. Elhat\u00e1roztuk, hogy a t\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9pviselni fogja az \u00f6sszes mozgalmat \u00e9s csoportot, amelyek 1944-ben Magyarorsz\u00e1gon egy\u00fctt dolgoztak. Engem b\u00edztak meg azzal, hogy vegyem fel a kapcsolatot a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ifj\u00fas\u00e1gi mozgalmak k\u00e9pvisel\u0151ivel. Jesajahu Rosenblum \u00e9s Jehuda Talmi, a Hanoar Hacioni k\u00e9pvisel\u0151i azonnal beleegyez\u00e9s\u00fcket adt\u00e1k a szervezet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s felaj\u00e1nlott\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcket. Besz\u00e9ltem Eliezer Blau (Bar Jehuda), a Bnei Akiva egyik utols\u00f3 magyarorsz\u00e1gi vezet\u0151j\u00e9vel. Egy id\u0151 ut\u00e1n t\u00e1j\u00e9koztatott, hogy a Bnei Akiva fontolgatja saj\u00e1t eml\u00e9kszervezet\u00e9nek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. \u00dagy t\u0171nik, ekkor d\u00f6nt\u00f6tt \u00fagy a Bnei Akiva, hogy megalap\u00edtja a Tan\u00fas\u00e1g H\u00e1z\u00e1t Moshav Nir Galimban. Ekkor a Hanoar Hacioni k\u00e9pvisel\u0151i visszavont\u00e1k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket. Mi nem adtuk fel. Csak a Hasomer Hacair egykori tagjaival kezdt\u00fck. Megtartottuk a befogad\u00f3 nevet: A Magyarorsz\u00e1gi Cionista Ifj\u00fas\u00e1gi Mozgalmak T\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Kutat\u00f3 T\u00e1rsulat, \u00e9s nyitva hagytuk az ajt\u00f3t, hogy a j\u00f6v\u0151ben m\u00e1sok is csatlakozhassanak hozz\u00e1nk. \u00dagy gondoltuk, hogy csak egy szervezetnek van helye, amelynek feladata lenne a Magyarorsz\u00e1gon m\u0171k\u00f6d\u0151 CIEM eml\u00e9k\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se. Ak\u00e1rcsak 1944-ben, amikor a magyarorsz\u00e1gi ment\u0151akci\u00f3kban minden mozgalom egy\u00fctt dolgozott, egy k\u00f6z\u00f6s vezet\u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. A t\u00e1rsas\u00e1g aktivist\u00e1i abban az id\u0151szakban, ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, Arie Ya’ari, Joseph Ben Porat (a Ga’aton Kibbutzb\u00f3l), Rafi Benshalom, Moshe Alpan \u00e9s Efra Nadav voltak. K\u00e9s\u0151bb Efra Agmon is csatlakozott hozz\u00e1juk. Efra Nadav \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a t\u00e1rsas\u00e1g p\u00e9nzt\u00e1ros\u00e1nak, \u00e9s gondoskodott a nyilv\u00e1ntart\u00e1sba v\u00e9tel\u00fcnkr\u0151l a C\u00e9gb\u00edr\u00f3s\u00e1gn\u00e1l (1988). A tagok \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy \u00e9n leszek a t\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke, \u00e9s ezt a tiszts\u00e9get az\u00f3ta is bet\u00f6lt\u00f6m.<\/p>\n
A t\u00e1rsas\u00e1g \u00fcl\u00e9sei az irod\u00e1mban (David Gur. Tan\u00e1csad\u00f3 m\u00e9rn\u00f6k. M\u00e9rn\u00f6ki projekttervez\u00e9s \u00e9s -menedzsment), a Jerusalem Blvd. 94. sz\u00e1m alatt, Ramat Ganban zajlottak, eg\u00e9szen a c\u00e9gem 2005-\u00f6s bez\u00e1r\u00e1s\u00e1ig. Az\u00f3ta a t\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e9khelye a Ramat Gan, Kiryati St. 15. sz\u00e1m alatti h\u00e1zam. Egy szob\u00e1t a t\u00e1rsas\u00e1g \u00f6sszes kincs\u00e9nek szenteltem, bele\u00e9rtve a h\u00e1rom \u00e9vtized alatt felhalmozott egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 arch\u00edvumot is.<\/p>\n
A t\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 nagy projektje Avihu Ronen Az \u00e9let\u00e9rt folytatott harc c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek kiad\u00e1sa volt 1994-ben. Ezzel egy id\u0151ben a t\u00e1rsas\u00e1g elk\u00e9sz\u00edtette els\u0151 egy\u00f3r\u00e1s dokumentumfilmj\u00e9t, a Kav HaChaim (\u00c9letvonal) c\u00edm\u0171t. A dokumentumfilmet Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Izraelben forgatt\u00e1k, \u00e9s valamennyi mozgalom egykori \u00fcgyn\u00f6kei szerepeltek benne, akik \u00fajra elj\u00e1tszott\u00e1k a CIEM-ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fcket. A film h\u00e9ber nyelven k\u00e9sz\u00fclt, angol \u00e9s magyar felirattal, \u00e9s a t\u00e1rsas\u00e1g hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa volt az 1944-es esem\u00e9nyek 50 \u00e9ves megeml\u00e9kez\u00e9seihez. A film elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u00e9s mindaz, ami ezzel egy\u00fctt j\u00e1rt – az \u00f6tlet megvitat\u00e1sa, a forgat\u00f3k\u00f6nyv elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se, a forgat\u00e1s sor\u00e1n szerzett \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s az egy\u00fcttl\u00e9t a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l kiss\u00e9 elz\u00e1rva, visszahozta a f\u00f6ldalatti hangulatot, \u00e9s visszahozta a csapat tagjait az \u00f6sszes mozgalomb\u00f3l, akik 1944-ben testv\u00e9ris\u00e9gben, harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s meg\u00e9rt\u00e9sben dolgoztak egy\u00fctt.<\/p>\n
A Kav HaChaim forgat\u00e1sa ut\u00e1n term\u00e9szetes volt, hogy ism\u00e9t egy\u00fctt dolgozzanak, a t\u00e1rsas\u00e1g keretein bel\u00fcl \u00e9s nev\u00e9ben. A magyar k\u00f6zigazgat\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151ihez int\u00e9zett felh\u00edv\u00e1s elismer\u00e9s\u00e9rt \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9sek oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9\u00e9rt; tan\u00favallom\u00e1sok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se a CIEM tagjair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 albumba val\u00f3 felv\u00e9tel c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l; egy konferencia szervez\u00e9se Shefayimban az \u00f6sszes magyar ifj\u00fas\u00e1gi mozgalmi veter\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra; a t\u00e1rsas\u00e1g kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re k\u00f6nyvek kiad\u00e1sa a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mozgalmak CIEM-\u00fcgyn\u00f6keir\u0151l; a B’nai B’rith \u00e9s a JRJ (a holokauszt idej\u00e9n zsid\u00f3kat ment\u0151 zsid\u00f3k h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9re \u00e9s megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozott bizotts\u00e1g) \u00e1ltal a Jeruzs\u00e1lemi Hegyekben tartott holokauszt eml\u00e9knapon tartott \u00fcnneps\u00e9gekre jel\u00f6ltek beny\u00fajt\u00e1sa – mindazok a mozgalmak nev\u00e9ben \u00e9s konszenzus\u00e1val t\u00f6rt\u00e9ntek, amelyek 1944-ben v\u00e1llvetve tev\u00e9kenykedtek ezrek megment\u00e9s\u00e9ben. A t\u00e1rsas\u00e1g akci\u00f3i \u00e9s szellemis\u00e9ge ma is folytatja a CIEM 1944-es magyarorsz\u00e1gi szolidarit\u00e1si szellem\u00e9nek \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
A t\u00e1rsas\u00e1g a magyar zsid\u00f3s\u00e1g holokausztj\u00e1nak 50. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mot adott ki (57. sz\u00e1m, 1994. m\u00e1jus) a Yalkut Moreshet (\u00d6r\u00f6ks\u00e9g antol\u00f3gia) c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratb\u00f3l. A 410 oldalas cikkeket a t\u00e1rsas\u00e1g tagjai \u00edrt\u00e1k \u00e9s szerkesztett\u00e9k: Arie Ya’ari szerkeszt\u0151 \u00e9s Avihu Ronen, Cvi Erez, Eli Netzer \u00e9s David Gur munkat\u00e1rsak.<\/p>\n
Az 1994 \u00e9s 2004 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtized, az 1944-es esem\u00e9nyek \u00f3ta eltelt 60. \u00e9vfordul\u00f3ig nagyon term\u00e9keny volt a t\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, amely sz\u00e1mos k\u00f6nyv kiad\u00e1s\u00e1t seg\u00edtette el\u0151:<\/p>\n
Avihu Ronen k\u00f6nyv\u00e9nek magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1t: \u00c1vihu Ron\u00e9n: Harc az \u00e9let\u00e9rt. Belv\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1r. Budapest 1998.<\/p>\n
Yehuda Sholdosh: Netiya B’Admat Trashim (\u00dcltet\u00e9s szikl\u00e1s talajba). 2000<\/p>\n
Moshe Alpan: B’Ein Ha’Se’arah (A vihar szem\u00e9ben). 2001. T\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny a magyarorsz\u00e1gi CIEM-korszakr\u00f3l.<\/p>\n
Rafi Benshalom: K\u00fczd\u00f6tt\u00fcnk az \u00e9let\u00e9rt. Izrael, 2001. A k\u00f6nyv h\u00e9ber nyelv\u0171 kiad\u00e1sa elfogyott, ez\u00e9rt a t\u00e1rsas\u00e1g 2001-ben \u00fajranyomta a Sifriyat Hapoalim \u00e1ltal 1978-ban kiadott m\u00e1sodik kiad\u00e1s alapj\u00e1n. Rafi k\u00f6nyv\u00e9nek angol ford\u00edt\u00e1sa az eredeti h\u00e9ber kiad\u00e1shoz csatolt cikkeket tartalmazta. (Rafi 1996-ban hunyt el).<\/p>\n
Yehudit Rotem: Ish Asher Ruah Bo, Cvi Goldfarb – Hayav (Egy ember, akiben a szellem van. Cvi Goldfarb – \u00e9lete). 2002<\/p>\n
Ar\u00e1nyi Asher: Ayin Ahat Boha – Ayin Ahat Tzoheket (Az egyik szem s\u00edr, m\u00edg a m\u00e1sik nevet), 2002. A CIEM egyik \u00fcgyn\u00f6k\u00e9nek \u00f6n\u00e9letrajza. Szerkesztette Eli Netzer.<\/p>\n
Yehudit Rotem: Yona Rozen – Nikreiti V’ailech (Yona Rozen – Elh\u00edvtak \u00e9s elmegyek). 2002. Egy izraeli ejt\u0151erny\u0151s \u00e9letrajza.<\/p>\n
Dan Livni: HaOsher, Ha’Yagon Ve’Ha’Gil (Boldogs\u00e1g, b\u00e1nat \u00e9s \u00f6r\u00f6m). A k\u00f6lt\u0151 v\u00e1logatott eredeti versei \u00e9s ford\u00edt\u00e1sai. 2003.<\/p>\n
Mert \u00e9lni akartunk. Rafi Benshalom k\u00f6nyv\u00e9nek magyar ford\u00edt\u00e1sa, kiadta a Holokauszt Dokument\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont. Budapest. 2003.<\/p>\n
Asher Ar\u00e1nyi: Az egyik szem s\u00edr, m\u00edg a m\u00e1sik nevet. Izrael, 2004.<\/p>\n
A viharban. Makkabi Kiad\u00f3. Moshe Alpan k\u00f6nyv\u00e9nek magyar ford\u00edt\u00e1sa. Budapest, 2004.<\/p>\n
A CIEM 1944-es tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tananyagok nyomtat\u00e1s\u00e1nak kezdem\u00e9nyez\u00e9se \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1sa a 11. \u00e9s 12. oszt\u00e1lyosok sz\u00e1m\u00e1ra. B’Ein Hase’ara Hamahteret shel Tnuot Hanoar Hacioniot beHungaria be’et Ha’Kibush Ha’Germani, 1944 (A vihar szem\u00e9ben – A f\u00f6ldalatti cionista ifj\u00fas\u00e1gi mozgalom Magyarorsz\u00e1gon a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt, 1944), Study Program by Jad Vasem and Massuah Institute for Holocaust Studies, 2004. A program megjelenik a Jad Vasem honlapj\u00e1n. Ezeket az anyagokat magyarra ford\u00edtott\u00e1k \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon kiadt\u00e1k: A vihar K\u00f6zep\u00e9n. A cionista ifj\u00fas\u00e1gi mozgalmak f\u00f6ldalatti ellen\u00e1ll\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gon a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n.<\/p>\n
David Gur: Brothers for Resistance and Rescue – The Underground Zionist Youth Movement in Hungary during the Second World War, szerkesztette Eli Netzer (eredetileg h\u00e9ber\u00fcl jelent meg. Az angol ford\u00edt\u00e1s 2006-ban jelent meg). A t\u00e1rsas\u00e1g \u00e1ltal kiadott, 400 CIEM-tag \u00e9letrajzi jegyzeteit tartalmaz\u00f3 k\u00f6nyv p\u00e9ld\u00e1tlan \u00e9s \u00fajszer\u0171. A h\u00e9ber kiad\u00e1s nagyon gyorsan elfogyott. Yeshayahu Rosenblum, Judit Ellenbogen (Makai), Asher Ar\u00e1nyi, Baruch Tzahor, Joseph Ben Porat \u00e9s Prof. Menahem Cvi Kadari seg\u00edtettek a k\u00f6nyv elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben, valamint a tan\u00favallom\u00e1sok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n
A Testv\u00e9rek az ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e9rt \u00e9s a megment\u00e9s\u00e9rt c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n, amikor a tan\u00favallom\u00e1sok lapjait olvastam, sz\u00e1mos utal\u00e1st tal\u00e1ltam a Magyarorsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tartom\u00e1nyaiban l\u00e9v\u0151 v\u00e1rosokba ir\u00e1nyul\u00f3 misszi\u00f3kra, a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tti n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napt\u00f3l kezdve a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s teljes id\u0151tartama alatt. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6m ezeket a tan\u00favallom\u00e1sokat, \u00e9s egy cikkbe foglaltam \u0151ket, amely eredetileg a Yalkut Moreshet 2004. \u00e1prilisi 77. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg, majd k\u00e9s\u0151bb leford\u00edtottam angolra Missions of the Zionist Youth Movements in Hungary to the Provincial Cities in 1944 c\u00edmmel. Yalkut Moreshet, 2004. t\u00e9l. No. 2, 77-85. o. A cikk adatait a Yalkut Moreshet, 2011. december 90. (7.) sz\u00e1m\u00e1ban 50 Years of Heritage (h\u00e9ber\u00fcl), 371-381. o. c\u00edmmel \u00fajra k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k (a cikkben szerepl\u0151 adatokat t\u00f6bbsz\u00f6r friss\u00edtett\u00e9k, a kutat\u00e1s a mai napig tart).<\/p>\n
Smuel Engl\u00e4nder, a Cionista Sz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6ke saj\u00e1t kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re vette fel a kapcsolatot Magyarorsz\u00e1g \u00faj vezet\u0151ivel (a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n megv\u00e1lasztott els\u0151 minisztereln\u00f6k, Antall J\u00f3zsef 1990-1993 k\u00f6z\u00f6tti ciklusa alatt). Smuel elk\u00fcldte a tan\u00favallom\u00e1sokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat, azzal a k\u00e9r\u00e9ssel, hogy a CIEM 1944-ben tev\u00e9kenyked\u0151 tagjainak \u00e1llami elismer\u00e9s\u00e9t k\u00e9rje. V\u00e9g\u00fcl egy 1998. febru\u00e1r 24-\u00e9n tartott rendezv\u00e9nyen hat egykori CIEM-\u00fcgyn\u00f6knek adta \u00e1t a B\u00e1tors\u00e1g\u00e9rt kit\u00fcntet\u00e9st Csejtei Istv\u00e1n izraeli magyar nagyk\u00f6vet a tel-avivi Pinkas utcai nagyk\u00f6vets\u00e9gen. Az elismer\u00e9seket Kuncze G\u00e1bor magyar bel\u00fcgyminiszter \u00edrta al\u00e1.<\/p>\n
Ett\u0151l az id\u0151pontt\u00f3l kezdve Izraelben folytat\u00f3dtak az er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek, \u00e9s David Gur a t\u00e1rsas\u00e1g nev\u00e9ben kamp\u00e1nyolt az\u00e9rt, hogy a magyar korm\u00e1ny tov\u00e1bbi CIEM-veter\u00e1nokat ismerjen el. Ezek az er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek meghozt\u00e1k gy\u00fcm\u00f6lcs\u00fcket, \u00e9s 2005. m\u00e1jus 31-\u00e9n, Dr. H\u00f3v\u00e1ri J\u00e1nos izraeli magyar nagyk\u00f6vet idej\u00e9n 42 CIEM veter\u00e1nnak adt\u00e1k \u00e1t a B\u00e1tors\u00e1g\u00e9rt kit\u00fcntet\u00e9st a Beit Einavban, Tel Aviv, Ibn Gvirol utca 71. sz\u00e1m alatt. Az elismer\u00e9seket Dr. Pint\u00e9r S\u00e1ndor magyar bel\u00fcgyminiszter \u00edrta al\u00e1. R\u00e9v\u00e9sz Peretz, Menahem Cvi Kadari, Yeshayahu Rosenblum, Nashka Goldfarb \u00e9s Meir Friedmann seg\u00edtettek a CIEM-tagok vallom\u00e1sainak \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
A nyilv\u00e1nos \u00fcnneps\u00e9gre a magyar nagyk\u00f6vets\u00e9g \u00e1ltal kiadott megh\u00edv\u00f3 szerint „…a B\u00e1tors\u00e1g\u00e9rt kit\u00fcntet\u00e9st azoknak \u00edt\u00e9li oda, akik a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a magyarorsz\u00e1gi cionista ifj\u00fas\u00e1gi ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom tagjak\u00e9nt harcoltak, \u00e9s helyt\u00e1ll\u00e1sukkal, b\u00e1tors\u00e1gukkal \u00e9s \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1sukkal Magyarorsz\u00e1g \u00e9s az eg\u00e9sz emberis\u00e9g szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt is k\u00fczd\u00f6ttek”. A magyar korm\u00e1ny \u00f6sszesen 140 CIEM-tagot t\u00fcntettek ki. A magyar k\u00f6zigazgat\u00e1si elj\u00e1r\u00e1srendnek megfelel\u0151en a h\u0151sk\u00e9nt val\u00f3 elismer\u00e9sre jel\u00f6ltek szem\u00e9lyi adatai k\u00f6z\u00f6tt szerepelnie kellett az \u00e9desanyjuk le\u00e1nykori nev\u00e9nek is. 60 \u00e9vvel az esem\u00e9nyek ut\u00e1n a legt\u00f6bb CIEM-tag lesz\u00e1rmazottjainak nem volt m\u00f3djuk ezt az adatot visszakeresni.<\/p>\n
A t\u00e1rsas\u00e1g egy \u00f6nk\u00e9ntes szervezet, amelynek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a tagok \u00e9s bar\u00e1tok adom\u00e1nyaib\u00f3l finansz\u00edrozz\u00e1k. A CIEM egykori tagjai, Ze’ev Eisikovic \u00e9s Tuli Rosenberg (Anton Roland) nagylelk\u0171en szponzor\u00e1lt\u00e1k a t\u00e1rsas\u00e1g tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek legt\u00f6bb k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t abban az id\u0151szakban \u00e9s 2008-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1lukig.<\/p>\n
Az al\u00e1bbiakban a 2004 \u00e9s 2014 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtizedben tartott eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 rendezv\u00e9nyeket mutatjuk be:<\/p>\n
2005 elej\u00e9n, a jeruzs\u00e1lemi Yad Vasem \u00faj m\u00fazeum\u00e1nak megnyit\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclve a t\u00e1rsas\u00e1g adatokat \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si anyagokat biztos\u00edtott a m\u00fazeum f\u00f6ldalatti ellen\u00e1ll\u00e1snak szentelt term\u00e9ben elhelyezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz. Sajnos a CIEM magyarorsz\u00e1gi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek csak egy falat szenteltek. 2005-ben a Jad Vasem is megnyitotta vizu\u00e1lis k\u00f6zpontj\u00e1t, \u00e9s a t\u00e1rsas\u00e1g a Kav HaChaim c\u00edm\u0171 dokumentumfilm h\u00e1rom v\u00e1ltozatban (nyelven) k\u00e9sz\u00fclt p\u00e9ld\u00e1nyait adta \u00e1t a k\u00f6zpontnak. Az \u00e9vek sor\u00e1n a t\u00e1rsas\u00e1g \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett, a CIEM m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos \u00f6sszes dokumentumfilm m\u00e1solat\u00e1t \u00e1tadt\u00e1k a Vizu\u00e1lis K\u00f6zpontnak.<\/p>\n
Mint fentebb eml\u00edtett\u00fck, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1soknak sz\u00f3l\u00f3 Be’Ein Hasa’ara tananyagot h\u00e9ber \u00e9s magyar nyelven t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k fel a Jad Vasem honlapj\u00e1ra.<\/p>\n
A CIEM-\u00fcgyn\u00f6k\u00f6k \u00e9letrajzi jegyzeteit \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9peit, angol nyelven, David Gur k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l kivonatosan felt\u00f6lt\u00f6tt\u00fck a Partiz\u00e1nok Szervezet\u00e9nek honlapj\u00e1ra,<\/p>\n
Volt CIEM-\u00fcgyn\u00f6k\u00f6ket megh\u00edvtak, hogy gy\u00fajtsanak f\u00e1kly\u00e1t a jeruzs\u00e1lemi Jad Vasemben a Yom HaShoah (a holokauszt m\u00e1rt\u00edrjainak \u00e9s h\u0151seinek eml\u00e9knapja) alkalm\u00e1b\u00f3l rendezett \u00fcnneps\u00e9geken:<\/p>\n
1994: R\u00e9v\u00e9sz Peretz, Cvi Prizant \u00e9s Menahem Cvi Kadari.<\/p>\n
2003: Efra Agmon<\/p>\n
2007: David Gur<\/p>\n
2015: Dov Shimoni<\/p>\n
Magyarorsz\u00e1gi szervezetek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek eml\u00e9k\u00e9rmet adom\u00e1nyoztak David Gurnak:<\/p>\n
2004: Dem\u00e9ny P\u00e1l Alap\u00edtv\u00e1ny.<\/p>\n
2006: Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s Antirasszizmus\u00e9rt D\u00edjat adom\u00e1nyozott a magyar parlament h\u00e1zeln\u00f6ke.<\/p>\n
2013 – Scheiber S\u00e1ndor-d\u00edj, melyet Balog Zolt\u00e1n, az emberi er\u0151forr\u00e1sok minisztere adom\u00e1nyozott (n\u00e9hai Scheiber Zolt\u00e1n a budapesti Zsid\u00f3 Tudom\u00e1nyegyetem – Zsid\u00f3 Teol\u00f3giai Szemin\u00e1rium eln\u00f6ke \u00e9s elismert judaista kutat\u00f3 volt).<\/p>\n
A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u00e9lyek eml\u00e9k\u00e9re, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1ltal adom\u00e1nyozott d\u00edjak oda\u00edt\u00e9l\u00e9se David Gurnak, mint a CIEM \u00e9l\u0151 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, a korabeli magyarorsz\u00e1gi berendezked\u00e9s elismer\u00e9s\u00e9nek tekinthet\u0151 a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatti magyarorsz\u00e1gi cionista ellen\u00e1ll\u00e1s l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elismer\u00e9sek\u00e9nt.<\/p>\n
2008 augusztus\u00e1ban jelent meg Efra Agmon \u00f6n\u00e9letrajza, a Shomer Achi (\u0150rs\u00e9gben). Az els\u0151 kiad\u00e1s elfogyott, \u00e9s 2009-ben az Ariel Kiad\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00e9s finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1val tov\u00e1bbi kiad\u00e1sok jelentek meg.<\/p>\n
2008-ban a CIEM \u00fcgyn\u00f6keinek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dokumentumait \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9peit \u00e1tadt\u00e1k az Egyes\u00fclt \u00c1llamok washingtoni Holokauszt Eml\u00e9km\u00fazeum\u00e1nak.<\/p>\n
2010-ben \u00fajranyomt\u00e1k David Gur: Brothers for Resistance and Rescue (Testv\u00e9rek az ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e9rt \u00e9s a megment\u00e9s\u00e9rt) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e1tdolgozott \u00e9s b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6nyv digit\u00e1lis v\u00e1ltozat\u00e1t k\u00e9s\u0151bb felt\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a Nemzetk\u00f6zi Raoul Wallenberg Alap\u00edtv\u00e1nyhoz a https:\/\/www.raoulwallenberg.net\/wp-content\/files_mf\/6775.pdf c\u00edmre.<\/p>\n
A t\u00e1rsas\u00e1g r\u00e9szv\u00e9tele nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1kon:<\/p>\n
A holokauszt m\u00e1sodik \u00e9s harmadik gener\u00e1ci\u00f3s gyermekei, h\u00e1zast\u00e1rsaik \u00e9s csal\u00e1dtagjaik 19. nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1j\u00e1n 2017. november 5-\u00e9n, a jeruzs\u00e1lemi Ramada Renaissance Hotelben. Ephraim Agmon a CIEM magyarorsz\u00e1gi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00e1molt be a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9rkezett t\u00f6bb sz\u00e1z r\u00e9sztvev\u0151nek.<\/p>\n
Eric Shaul kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re m\u00e1rcius 28. \u00e9s \u00e1prilis 3. k\u00f6z\u00f6tt New Yorkban rendezt\u00e9k meg a Visas for Life nemzetk\u00f6zi kongresszust. Az izraeli k\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium David Gur-t k\u00fcldte a kongresszusra, mint a t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Zsid\u00f3k, akik zsid\u00f3kat mentettek a holokauszt idej\u00e9n k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t.<\/p>\n
2006 \u00f3ta David Gur minden \u00e9vben el\u0151ad\u00e1st tart a Jad Vasemben magyar nyelven a magyar Oktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium \u00e1ltal Izraelbe k\u00fcld\u00f6tt tan\u00e1ri deleg\u00e1ci\u00f3knak, akik a holokauszt tan\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l tanulnak. A Jad Vasem megh\u00edvta David Gur-t, hogy a CIEM 1944-es magyarorsz\u00e1gi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt 1944-ben m\u00e1s csoportoknak is tartsa meg, akik a Jad Vasembe \u00e9rkeztek: a Rabbik\u00e9pz\u0151 \u2013 Zsid\u00f3 Egyetem k\u00e9t di\u00e1kcsoportj\u00e1nak \u00e9s k\u00e9t magyar \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3csoportnak, akik a Jad Vasem megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra \u00e9rkeztek Izraelbe.<\/p>\n
1971 \u00f3ta minden \u00e9vben megrendezik a holokauszt m\u00e1rt\u00edrok \u00e9s h\u0151s\u00f6k eml\u00e9knapj\u00e1nak \u00fcnneps\u00e9g\u00e9t a Jeruzs\u00e1lemt\u0151l nyugatra fekv\u0151 hegyekben l\u00e9v\u0151 M\u00e1rt\u00edrok erdej\u00e9ben l\u00e9v\u0151 T\u0171ztekercs t\u00e9ren. A Zsid\u00f3 Nemzeti Alap \u00e9s a B’nai B’rith Vil\u00e1gk\u00f6zpont k\u00f6z\u00f6sen tartja az \u00fcnneps\u00e9get. Az esem\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a holokauszt idej\u00e9n zsid\u00f3kat ment\u0151 zsid\u00f3k h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek elismer\u00e9se \u00e1ll. 2011 \u00e9s 2017 k\u00f6z\u00f6tt 118, a t\u00e1rsas\u00e1g \u00e1ltal javasolt CIEM veter\u00e1n kapott elismer\u0151 oklevelet \u00e9s a Zsid\u00f3 Megment\u0151 kit\u00fcntet\u00e9st az 1944-es magyarorsz\u00e1gi akci\u00f3ik\u00e9rt. A B’nai B’rith Vil\u00e1gk\u00f6zpontja \u00e9s a Holokauszt alatti zsid\u00f3 emberment\u0151k h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozott bizotts\u00e1g (JRJ) adta \u00e1t ezeket az elismer\u00e9seket. Sok m\u00e1s CIEM veter\u00e1n is m\u00e9lt\u00f3 volt erre a kit\u00fcntet\u00e9sre. A bizotts\u00e1g alap\u00f6tlete az volt, hogy a kit\u00fcntetett vagy a csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l valaki a nev\u00e9ben, a sz\u00ednpadon, a T\u0171ztekercs t\u00e9ren tartott \u00fcnneps\u00e9g r\u00e9szek\u00e9nt vegye \u00e1t a kit\u00fcntet\u00e9st. T\u00f6bb t\u00fal\u00e9l\u0151 CIEM-veter\u00e1nt vagy lesz\u00e1rmazottaikat nem siker\u00fclt felkutatnunk. Meir Friedmann \u00e9s Leah Rosenblum seg\u00edtettek a CIEM veter\u00e1nok vagy lesz\u00e1rmazottaik felkutat\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n
A Testv\u00e9rek az ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e9rt \u00e9s a megment\u00e9s\u00e9rt c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely Egy\u00fctt az \u00e1r ellen (Egy\u00fctt a vihar ellen) c\u00edmmel jelent meg, 2015-ben, 2016-ban \u00e9s 2017-ben egyenk\u00e9nt 1000 p\u00e9ld\u00e1nyban, \u00f6sszesen 3000 p\u00e9ld\u00e1nyban nyomtatt\u00e1k ki. Ez a k\u00f6nyv hull\u00e1mokat vert a zsid\u00f3 \u00e9s a nem zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben egyar\u00e1nt. A magyar kiad\u00e1s friss\u00edtett \u00e9s b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s, 434 CIEM-\u00fcgyn\u00f6k \u00e9letrajzi jegyzeteivel. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mell\u00e9kletekkel eg\u00e9sz\u00fclt ki, amelyek nem voltak r\u00e9szei a kor\u00e1bbi kiad\u00e1soknak, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt fogalomt\u00e1rral, m\u00e1r nem l\u00e9tez\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek le\u00edr\u00e1s\u00e1val stb. Van tov\u00e1bb\u00e1 egy bevezet\u0151, amely kimer\u00edt\u0151 \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajt a CIEM t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9si ter\u00fcleteken tev\u00e9kenyked\u0151 operat\u00edvok nev\u00e9r\u0151l.<\/p>\n
2013-ban Prof. Neima Barzel professzor \u00fatt\u00f6r\u0151 kutat\u00e1s\u00e1t a cionista ifj\u00fas\u00e1gi mozgalmakr\u00f3l \u00e9s a zsid\u00f3 vezet\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l a holokauszt idej\u00e9n a Yalkut Moreshet, 94. (11.) sz\u00e1m, 2013. december, 90-113. oldal. A CIEM vezet\u0151s\u00e9ge igen pozit\u00edv kritik\u00e1t kapott.<\/p>\n
2014 december\u00e9ben egy antol\u00f3gia jelent meg Magyarorsz\u00e1gon, magyar nyelven. Az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt cikkek a magyar zsid\u00f3s\u00e1g holokausztja \u00f3ta eltelt 70. \u00e9vfordul\u00f3 alkalm\u00e1b\u00f3l jelentek meg a Hetek.hu Kft. kiad\u00e1s\u00e1ban, Ki\u00e1lts r\u00e1m! S f\u00f6lkelek! (Elh\u00edvtak \u00e9s felkeltem) c\u00edmmel. Ez a mondat Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s egyik vers\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. Az antol\u00f3gi\u00e1ban jelent meg David Gur cikke a CIEM 1944-es magyarorsz\u00e1gi ellen\u00e1ll\u00e1si\/ment\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9seir\u0151l.<\/p>\n
A t\u00e1rsas\u00e1g az al\u00e1bbi dokumentarista \u00e9letrajzi filmeket k\u00e9sz\u00edtette, amelyeket Benny Barzilai szerkesztett: Ephraim Agmon, 2012; Moshe Alpan, 2013; Dror Habonim 2014; Hanoar Hacioni, 2014; Eml\u00e9kek, 2014; Tamar \u00e9s Rafi Benshalom, 2015; David Gur, 2017. Valamennyi film angol vagy magyar feliratos v\u00e1ltozata.<\/p>\n
Ezt a 2015-\u00f6s el\u0151ad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en Dr. Yael Nidam-Orvieto, a Jad Vasem Nemzetk\u00f6zi Holokausztkutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja felk\u00e9rte David Gur-t, hogy k\u00e9sz\u00edtsen egy \u00e1ttekint\u00e9st a CIEM \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi n\u00e1ciellenes szervezetek 1944-es egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ez a kutat\u00e1s \u00f6t fejezetb\u0151l \u00e1llt. A forr\u00e1sanyag nagy r\u00e9sze magyar nyelv\u0171. Ez egy \u00fatt\u00f6r\u0151 tanulm\u00e1ny volt, az els\u0151 a maga nem\u00e9ben.<\/p>\n
Avihu Ronen 2016-ban publik\u00e1lta k\u00e9t avantg\u00e1rd fogalom c\u00edm\u0171 korszakalkot\u00f3 cikk\u00e9t: Hashomer Hatzair in Poland and Hungary during the Holocaust.<\/p>\n
2016-ban Yuval Alpan k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a Tel Aviv-i Egyetem filoz\u00f3fia professzora, Asa Kasher \u00edrt egy \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1st azon zsid\u00f3k elismer\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9nek k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9r\u0151l, akik \u00e9let\u00fcket kock\u00e1ztatva mentettek meg m\u00e1s zsid\u00f3kat a holokauszt idej\u00e9n, \u00e9s megeml\u00edtette a magyarorsz\u00e1gi CIEM-et, akik sok ezer sorst\u00e1rsukat mentett\u00e9k meg.<\/p>\n
2018-ban a t\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9t dokumentumfilmet k\u00e9sz\u00edtett, amelyeket Benny Barzilai szerkesztett: Az ellen\u00e1ll\u00e1s felkel \u00e9s a K\u00f3dn\u00e9v: Tiyul, h\u00e9ber nyelven, angol felirattal.<\/p>\n
2018-ban a Sv\u00e1jci v\u00e9delem alatt. Jewish Eyewitness Accounts from Wartime Budapest, szerkesztette Agnes Hirschi \u00e9s Charlotte Schalli\u00e9 angol nyelven jelent meg az ibidem-Verlag, Stuttgart. A k\u00f6nyvben David Gur egyik essz\u00e9je jelentette a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3 f\u00f6ldalatti mozgalom els\u0151 eml\u00edt\u00e9s\u00e9t a tudom\u00e1nyos irodalomban, mint a Cionista Ifj\u00fas\u00e1gi Ellen\u00e1ll\u00e1si Mozgalom. A k\u00f6nyv Charlotte Schalli\u00e9, a kanadai University of Victoria, BC, European Studies Program igazgat\u00f3ja er\u0151fesz\u00edt\u00e9seinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en jelent meg. A k\u00f6nyv magyar kiad\u00e1sa k\u00e9sz\u00fcl\u0151ben van.<\/p>\n
A t\u00e1rsas\u00e1g p\u00e9nzt\u00e1rnokai 1985 \u00f3ta jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak a t\u00e1rsas\u00e1g folyamatos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez:<\/p>\n
1985-1994: Efra Nadav<\/p>\n
1994-2010: \u00a0\u00a0 Efra Agmon<\/p>\n
2010-2014: \u00a0\u00a0 Yoel Shahar<\/p>\n
2015- Yuval Alpan (m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3)<\/p>\n
A t\u00e1rsulat 2005 \u00f3ta id\u0151szakos tev\u00e9kenys\u00e9gi jelent\u00e9seket tett k\u00f6zz\u00e9 a CIEM ment\u0151akci\u00f3inak kutat\u00e1sair\u00f3l \u00e9s dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. A t\u00e1rsulat \u0151rzi a CIEM eml\u00e9k\u00e9t \u00e9s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t. A m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3 akt\u00edvan r\u00e9szt vesz ebben a munk\u00e1ban. A jelent\u00e9seket terjesztik a t\u00e1rsulat tagjai, a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3, valamint izraeli \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt (angolra leford\u00edtva).<\/p>\n
Az al\u00e1bbiakban a t\u00e1rsulat azon tagjai szerepelnek, akik elk\u00f6telezettek a t\u00e1rsulat tev\u00e9kenys\u00e9ge ir\u00e1nt, \u00e9s k\u00f6vetkezetesen r\u00e9szt vesznek a CIEM h\u0151sies t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00fajb\u00f3li elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9ben, sz\u00e1mtalan konferenci\u00e1n, \u00e9vr\u0151l \u00e9vre, minden alkalommal \u00e9s minden lehets\u00e9ges f\u00f3rumon \u00e9s m\u00e9diumban (ez a lista nem v\u00e1llalkozik arra, hogy mindenkit felsoroljon): Eli Netzer, Efra Agmon, Tamar Agmon, Meir Freidmann, Tzipora Friedmann, Cvi Shahar, Yehiel Han, Yuval Alpan, Cvi Rosenblum.<\/p>\n
A t\u00e1rsulat k\u00f6zlem\u00e9nyeket ad ki tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l, valamint cikkeket, k\u00f6nyveket \u00e9s dokumentumfilmeket k\u00fcld olyan int\u00e9zm\u00e9nyeknek, mint a magyar ajk\u00fa zsid\u00f3s\u00e1g eml\u00e9km\u00fazeuma Cf\u00e1t v\u00e1ros\u00e1ban, a Jad Vasem Holokauszt M\u00e1rt\u00edrok \u00e9s H\u0151s\u00f6k Eml\u00e9khelye (vizu\u00e1lis k\u00f6zpont, arch\u00edvum, k\u00f6nyvt\u00e1r, szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u0151 szemin\u00e1riumok a holokauszt tan\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, Nemzetk\u00f6zi Holokauszt Tanulm\u00e1nyok Iskol\u00e1ja stb.), a Zsid\u00f3 Katona M\u00fazeum a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban (Latrun, Izrael), a Holokauszt Dokument\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont, Budapest, \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Holokauszt Eml\u00e9km\u00fazeuma, Washington.<\/p>\n
A CIEM l\u00e9te \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se az egyes\u00fcletnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megmaradt. A tan\u00favallom\u00e1sok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se \u00e9s \u00edr\u00e1sos k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tele; el\u0151ad\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ns\u00e9geknek, \u00e9letrajzok \u00e9s \u00f6n\u00e9letrajzok \u00edr\u00e1sa, dokumentumfilmek k\u00e9sz\u00edt\u00e9se – ezek azok az eszk\u00f6z\u00f6k, amelyeket a t\u00e1rsas\u00e1g a CIEM t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e9letre kelt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1l. Az olvas\u00f3k \u00e9s a n\u00e9z\u0151k reakci\u00f3i igazolj\u00e1k \u00e9s meger\u0151s\u00edtik a CIEM t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, ahogyan az a t\u00e1rsas\u00e1g kiadv\u00e1nyaiban \u00e9s a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek id\u0151szak\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sokban (Randolph Braham, L\u00e9vai Jen\u0151, Asher Cohen, Avihu Ronen) megfogalmaz\u00f3dik. A CIEM ment\u0151akci\u00f3it a CIEM helyi vezet\u0151s\u00e9ge kezdem\u00e9nyezte, a tengerent\u00fali szervezetek vagy a helyi magyarorsz\u00e1gi cionista int\u00e9zm\u00e9nyek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s utas\u00edt\u00e1sai n\u00e9lk\u00fcl. A CIEM vezet\u0151i b\u00e1trak voltak \u00e9s sikerrel j\u00e1rtak. Ez maradt a t\u00e1rsas\u00e1g cselekv\u00e9si m\u00f3dja. 1980-ban az Izraelben \u00e9l\u0151 CIEM veter\u00e1nok \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, az int\u00e9zm\u00e9nyekt\u0151l kapott seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl alap\u00edtott\u00e1k meg a t\u00e1rsas\u00e1got, amely meg\u0151rizte az 1944-es magyarorsz\u00e1gi CIEM eml\u00e9k\u00e9t. A t\u00e1rsas\u00e1g arch\u00edvum\u00e1ban felhalmozott tan\u00favallom\u00e1sok \u00e9s cikkek egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9s p\u00e1ratlan \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pviselnek, amelyet meg kell \u0151rizni \u00e9s hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 kell tenni a j\u00f6v\u0151 gener\u00e1ci\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra, hogy felhaszn\u00e1lhass\u00e1k, kutathass\u00e1k \u00e9s megismerhess\u00e9k. Folytatniuk kell a CIEM \u00f3ri\u00e1si magyarorsz\u00e1gi ment\u0151akci\u00f3i r\u00e9szleteinek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatal\u00e1t. A t\u00e1rsas\u00e1g arch\u00edvum\u00e1nak olyan l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyben kell lennie, amely rendelkezik a sz\u00fcks\u00e9ges meg\u0151rz\u00e9si felt\u00e9telekkel. Az arch\u00edvumnak hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151nek kell lennie a kutat\u00f3k \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u0151k j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9kei sz\u00e1m\u00e1ra, akik meg akarj\u00e1k tanulni \u00e9s meg akarj\u00e1k ismerni, hogy mit tett a CIEM 1944-ben Magyarorsz\u00e1gon; hogy hogyan k\u00fczd\u00f6ttek meg az akkori f\u00e9lelmetes kih\u00edv\u00e1sokkal, \u00e9s hogy tetteiket hogyan lehet \u00fajra \u00e9rt\u00e9kelni, n\u00e9h\u00e1ny gener\u00e1ci\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l.<\/p>\n
Az elm\u00falt \u00e9vekben a t\u00e1rsas\u00e1g tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3b\u00f3l (a CIEM veter\u00e1nok gyermekei) n\u00e9h\u00e1nyan seg\u00edtik. Ez a gyakorlati seg\u00edts\u00e9g ma m\u00e1r l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa. \u0150k azok, akik fenntartj\u00e1k \u00e9s tov\u00e1bbviszik a t\u00e1rsas\u00e1g tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
David Gur<\/p>\n
Az 1970-es \u00e9vekben Izraelben k\u00eds\u00e9rletet tettek arra, hogy \u00f6sszegy\u0171jts\u00e9k a Cionista Ifj\u00fas\u00e1gi Ellen\u00e1ll\u00e1si Mozgalom (CIEM) 1944-es magyarorsz\u00e1gi f\u00f6ldalatti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel kapcsolatos tan\u00favallom\u00e1sokat \u00e9s anyagokat. Cvi Goldfarb szervezett n\u00e9h\u00e1ny tal\u00e1lkoz\u00f3t, amelyeket Tel-Avivban tartottak. Ez a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s alig v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt t\u00f6bbel, mint n\u00e9ma s\u00f3v\u00e1rg\u00e1ssal. 1984-ben el\u0151sz\u00f6r l\u00e1togattam el Magyarorsz\u00e1gra, mi\u00f3ta 1949-ben elmentem onnan. K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos (1956-1988) kommunista rendszere kezdett […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":4775,"menu_order":13,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-4789","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"yoast_head":"\n