Küldetések Budapest ostroma alatt
Ekkorra már befejeződött a vidéki városokból a zsidók Auschwitzba való deportálása. A missziók fő célja az volt, hogy a Magyarországon még megmaradt kényszermunkatáborokban a különböző ifjúsági mozgalmak tagjait felkutassák a szétszórt egységekben. A küldöttek ellátták őket a megfelelő hamisított okmányokkal, váltóruhával, pénzzel és utasításokkal arra vonatkozóan, hogy miként lehet a táborból elszökni és Budapestre jutni. Ott a menekülteket beolvasztották az ifjúsági mozgalmak soraiba, és csatlakoztak a földalatti Cionista Ifjúsági Ellenállási Mozgalom különböző mentőakcióihoz.
Az egyik ilyen „csoportos dezertálást” 20 fiatal, köztük Joseph Scheffer a Gordonia-Maccabi Hatzair, Joseph Meir a Hashomer Hatzair és Szántó Shmuel a Dror Habonim, a Mohács melletti 4/3-as munkatáborból szervezték meg. A „dezertőrök” mindegyike azonnal beilleszkedett a Halutz földalatti szervezet különböző műveleteibe, és elkötelezte magát a siker mellett.
December vége felé a küldöttek a Nemzetközi Vöröskereszt irataival és „Schutzpass” svájci védlevelekkel a kezükben elindultak, hogy zsidókat mentsenek ki a téglagyárból és az Ausztriába tartó halálmenetből.
Ebben az időszakban minimum 29 küldött legkevesebb 39 küldetést vállalt.
